A ’70-es évek elejétől a Syrius együttessel párhuzamosan működött a hazai jazz-rock műfaj első és máig legendás formációja, a Rákfogó. Közel hároméves munkásságukat mindössze néhány rádiófelvétel őrzi, pedig kiváló jazz-muzsikusok fordultak meg benne. Gyakran koncerteztek a Syriusszal közösen, általában előzenekarként, illetve a koncerteket követő jam session-ökről sem hiányozhattak tagjaik. 1972-től a két zenekar útjai keresztezték egymást, Ráduly Mihály és Orszáczky Jackie a Syrius mellett a Rákfogónak is tagja lett. Ez akkoriban szokatlan dolog volt, nem úgy, mint manapság, amikor egy zenész, ha a zenéből akar megélni, gyakran 3-4 formációban is dolgozik.
A zenekar neve az Orszáczky-féle, 1965-ben alapított Új Rákfogóból ered, és Lakatos „Bögöly” Béla az, aki mindkét formációban játszott.
1971-ben újjáalakult a zenekar, az Amerikából hazatérő Szakcsi Lakatos Béla és Jávori Vilmos kezdeményezésére. Nagy hatással voltak rájuk az akkori új zenei irányzatok: Mahavishnu Orchestra, Weather Report, akkoriban jött be a fúziós zene. Szakcsi hozott magával egy Fender-zongorát, ilyen akkor Magyarországon még nem volt. 1971 végén volt az első Rákfogó-koncert: Szakcsi Lakatos Béla – Lakatos „Bögöly” Béla – Babos Gyula – Jávori Vilmos felállásban. Később csatlakozott hozzájuk Németh János szaxofonos. Nagyon sokat játszottak akkoriban: például Budapesten a Petőfi Sándor utcában az Építők Klubban, de vidéki egyetemeken, főiskolákon is sokat muzsikáltak.
Németh Jánost a fiatal hegedűs Kathy Horváth Lajos váltotta, aki a Rákfogó mellett a Syriusnak is állandó vendégzenésze volt, és játszott Szabados együttesében is.
A zene, amit a Rákfogó játszott, progresszív jazz-rocknak mondható, de miután egy kis avantgárd hatással is ötvözték, már-már súrolta a kortárs klasszikus zene határait. A Rákfogó egy kicsit szabadabb, és a jazz-hez közelebb álló zenét játszott, mint a Syrius. 1972-ben a Kathy Horváth Lajossal kiegészülő együttes a Rádióban rögzítette egyik leghíresebb darabját, Szakcsi Lakatos Béla négy tételes szvitjét, „Négy utazás a ’Na mi újság, Wágner úr’ csatahajón” címmel.
Időközben a külföldről hazatérő Kőszegi Imre váltotta Jávorit a doboknál; és csatlakozott hozzájuk a két Syrius zenész: Ráduly Mihály és Orszáczky Jackie is. Ők hárman Szakcsival és Babossal nagyszerű zenekart hoztak létre, mellyel újabb felvételt készítettek a Rádióban: Seress Rezső „Szomorú vasárnap”-jának feldolgozását, továbbá Ráduly két szerzeményét. Erre az időszakra így emlékezik Babos Gyula: „Fantasztikus világ volt akkor, a Syrius, Rákfogó, avantgárd rendezvények…Nagy sikerek a Rákfogóval, a nyugat-berlini klubokban, a varsói Jazz Jamboree-n mindenki csak nézett, hogy mit csinálunk, torzítóval, hápogóval, Fender-zongorával egy abszolút improvizatív zenét játszottunk. Aztán 1973-ban elment Ráduly Misi Amerikába, később Jackie Ausztráliába, és a Rákfogó szétesett. Az egész dolog kezdett hanyatlani.”
A Rákfogó történetéhez hozzátartozik, hogy 1975-ben fiatal jazz-zenészek alakítottak zenekart, és a nagy elődök iránti tiszteletből tovább vitték a nevet, ez lett a Kis Rákfogó. Ebben a zenekarban Lakatos Antal szaxofonozott, Szakcsi unokaöccse, a tragikusan fiatalon elhunyt Füsti Balogh Gábor elektromos zongorán játszott, Kunu László basszusgitározott, Lakatos „Pecek” Géza dobolt. 1976-ban megnyerték a Ki Mit Tud? Jazz-kategóriáját.
источник